/ Alapanyagok /

Alapanyagok

Azért hogy megkönnyítsük választását, bemutatjuk az e-Couture által leggyakrabban használt alapanyagok legfontosabb jellemzőit. A megrendelt termékek anyagösszetétele, és az abból készült ruhadarabokra vonatkozó kezelési útmutató minden esetben feltüntetésre kerül a ruhához erősített címkéken.

PAMUT LEN GYAPJÚ VISZKÓZ SELYEM

Növényi eredetű anyagok

Pamut

Az emberiség évezredek óta ismeri. A gyapot termelése kb. a világ 80 országában történik, jelenleg az Amerikai Egyesült Államok a világ legnagyobb gyapottermelője, a trópusi és szubtrópusi övben termesztik. A legjobb minőségű pamutok a Sea-Island az Egyesült Államokból, a Pima Peruból és a Mako Egyiptomból.

A pamutot a gyapot nevű növény (mályvaféle) tokterméséből kipattant magszálakból szövik. Általában 30 szem mag az átlagos termés és minden maghoz 2000-7000 gyapotszál tartozik. A gyapotszálakból nyert pamutszálakat fonási eljárásokkal alakítják fonallá.

A pamut fajlagos szakítóereje jó, a nedves szálak szakítószilárdsága nagyobb, mint a száraz szálaké. A pamut 20% nedvességet vehet fel anélkül, hogy nedvesnek hatna. A rugalmassága igen csekély, ezért erősen gyűrődik. A pamutszálak tapintása kellemes.

Bőrbarát, és az izzadságot beszívja, ami utána kiöblíthető belőle. Hátrányos tulajdonsága, hogy gyűrődik.

A pamut termékek könnyen kezelhetők, főzésálló, kézzel és géppel is moshatók. Lassan száradó, vasalás szükséges. A speciális kikészítésű textíliáknál a kezelési utasítás be kell tartani. Speciális vegyszerekkel a pamut víztaszítóvá válik. Mivel jól színezhetők, rendkívül gazdag minta és színválasztékban kaphatók.

Jellemző pamutkelmék:

batiszt, biber, kord, damaszt, denim, egyszínoldalas kelme, bordáskötésű kelme, finett, frottír, gabardin, interlock kelme, karton, kreton, molton, muszlin, oxford, puplin, bársony.

LEN

A len is több évezredes textilnövény. Már az ókori kultúrákban is ismert növény volt. Az igazi fénykorát a középkorban élte, ismertsége a mai napig fennmaradt. A legfontosabb len termelő ország Kína és Oroszország.

A len egynyári növény, mérsékelt éghajlaton jól fejlődik, a lenrostokat a növény szárából nyerik. A szövet felületén kisebb csomók láthatók. A feldolgozás során gerebenezési eljárással állítják elő a rostnyalábokat, a gerebenezett lenrostokat rostfonással alakítják fonallá.

Jellegzetes lenszövetek:

lensávoly, vadászvászon, szitalen, féllen, lenbatiszt, betétvászon, lenbatiszt.

Viselési tulajdonságai a pamutéhoz hasonlóak, de a benne lévő ragasztóanyag miatt merevebb, keményebb mint a pamut. Gyűrődik és mosás hatására erősen összemegy, ezért első mosás előtt feltétlenül be kell avatni! Tapintása hűvös érzetet kelt ezért kellemes nyári viselet. Mosható, főzésálló, ez a színes textíliáknál bizonyos korlátokkal működik, gyorsan szárad, vasalást igényel. Szárítása szárítógépben megengedett.

Egyéb növényi eredetű anyagok

Kender

A szárából nyerik a rostot, a szálszilárdsága igen jó, de a rostok durvák és kemények. A kötélgyártásban, ponyvakészítésben használják szövetként.

Juta

Juta szárából nyert rost, Indiából származik. A rostok erősen fásodnak, egyenetlenek. Csomagolóanyagok, tapéták, készítéséhez és szőnyeg alapanyagként ismert.

Szizál

A szizál leveleiből nyert kemény rost. Brazíliában, Indonéziában a legismertebb. A rostok szakítószilárdsága jó, könnyen színezhetők, a nedvességgel szemben ellenállók.Kötélgyártásra, hálók, szőnyegek készítéséhez, kévekötő zsineghez alkalmazzák.

Kókusz

A kókuszdió kemény rostjából nyerik az alapanyagot. A rostok kopásállósága jó, kevésbé szennyeződnek, jól szigetelnek. Futószőnyegek, padlóburkolatok, kötelek, kárpitok készülnek belőle.

Cellulóz alapú vegyi szálak

Ez az elnevezés olyan szálcsoport nevét jelenti, amelyben a kiindulás a cellulóz alapú vegyi szál. A „műselyem” története a múlt század közepére nyúlik vissza, amikor is Chardonet gróf szabadalmaztatta a műselyem előállítását, s a párizsi világkiállításon be is mutatta a szövetet. Az 1990-es évek elején a lágy, puha termékek új fehérnemű stílust alapoztak meg.

Viszkóz

Szintetikus természetes alapú szövet. Főként bükk- és fenyőfából állítják elő, úgy, hogy vékony szeletekre vágják, a gyantát pedig kifőzik belőle, majd tisztítás és fehérítés után cellulózlemezzé préselik. Azután vegyszerrel feloldják, és egy finom szálképző fejen át a kicsapó fürdőbe préselik, ahol újra megszilárdul.

Állati eredetű anyagok

Gyapjú

A gyapjú a birka testétborító szőrzet. A Föld összes országában tenyésztenek birkát, a legfontosabb gyapjú termelő ország Ausztrália és Oroszország. A legjobb minőségű a Merinó gyapjúi, de ezek közül is kiemelkedik az Ausztráliából és Új-Zélandról származó.

A birka testéről lenyírt bundát feldolgozzák, fésűs fonással vagy kártolással. Kártolással durvább fonalat kapunk, míg fésűs fonással finom fonallá fonják. A legjobb minőségű gyapjút a merinói juh adja. A gyapjúszál legfontosabb jellemzői a finomság, a szálhossz és a hullámosság. A gyapjúszál keratinból áll (speciális fehérje), hasonlít az emberi hajra.

A gyapjú rugalmassága, gyűrődés tűrő képessége kitűnő, ezért a gyapjúruházaton keletkezett gyűrődések kisimulnak. A gyapjúszálak a nedvesség, hő-és mechanikai hatásra filcesednek. A gyapjú szilárdsága elfogadható, a belőle készült termékek nem kopásállók.

Jellegzetes gyapjúszövetek:

buklé, seviot, diagonál, filc, lóden, muszlin, shetland, posztó, tweed, trikotine.

A gyakorlatban a gyapjút gyakran keverik szintetikus szálakkal, mert kiválóan kiegészíthetik egymást, keverik még selyemmel, pamuttal és egyéb állati szőrökkel. A tiszta élő gyapjú megnevezés csak 100 %-os élőgyapjúra vonatkozik. A gyapjú holmit ruhaszárító-gépben, fűtőtesten ne szárítsunk! Vegyileg perklóretilénnel lehet tisztítani. A gyapjúholmikhoz ajánlott a gyapjúmosópor használata, különben idő előtt nemezelődik.

Állati eredetű egyéb szőrök

Alpaka, láma, vikunya

Az alpaka az Andokban élő lámafajta, minden második évben nyírják. A szőröket finomságuk és természetes színük alapján osztályozzák. Szőre finom lágy és enyhén ívelt. A szőrök kiváló hőszigetelő képességűek. Kötött áru, kabát, takaró készül belőle.

Vicuna

Szintén az Andokban élő lámafaj, jellemzői hasonlóak az Alpakáéhoz, de csak a legdrágább szövetekben találkozhatunk vele.

Teveszőr

A kétpúpú teve pehelyszőre. Ez nagyon finom, puha szőr. A tevék szőre egy éves korukig természetes szőke szinte fehér. Ez a „bébi” szőr nagyon puha és értékes.

A kétpúpú teve minden évben, csomókban dobja le magáról. Csak természetes színben és feketében kapható. A teveszőrt felsőruházat készítésére alkalmazzák.

Kasmír

A kasmír (chasmere ) kecske a Himalája magas területein él. A hideg éghajlat miatt nagyon finom alsó szőrzettel rendelkezik, amit kétévente vedlik le és ebből válogatják ki a felszőröket. A kasmír textíliák finomak, lágyak, nagyon selymesek és drágák.

Moher

Angóra és a moherkecske szőrét nevezik mohernek. A legjobb minőségű mohairt a texasi, dél-afrikai, törökországi kecskék adják. Általában csak kevert szövetként használják, ugyanis kicsit szúrós.

Angóra

Az angóra szőrök tenyésztett angóra nyulakból származnak. A finom és könnyű szőr aa vízgőzt igen jól magába szívja. Rendkívül puha és finom. A nyulakat akár évente négyszer is nyírják. Főleg kevert (pl.: kabát) szövetekben használják, mert nagyon puhává teszi.

Selymek

Hernyóselyem

A monda szerint egy kínai császárnő kb. 5000 évvel ezelőtt figyelte meg a selyemhernyó begubózását, majd legombolyította a szálat és szövetet készített belőle. Európába időszámításunk után került be csempészet útján.

A legtöbb selymet előállító ország Kína, India és Japán. A selyemhernyó tenyésztésének az alapja az eperfa, csak az eperfán él meg a hernyó. A hernyó kb. 30 napig fejlődik és bebábozódáskor három napon át fon egy kb. 3000 méter hosszú szálat, miközben fejét 8-as alakban mozgatja és így szőlőszem nagyságú gubót képez. A selyemszál anyaga a fibroin, amely fehérje láncokból áll. A selyemlepke hernyójának begubózásakor a fonószemölcseiből választódik ki. A bábokat ezután forró gőzzel, vagy levegővel megölik a ragasztó anyagot forró vízben feloldják, megkeresik a kezdő szálat és elkezdik legombolyítani. 7-10 szálat fonnak egybe, hogy ne legyen túl vékony, és kb. 1000 m hosszú nyersselyemszálat nyernek így. A le nem gombolyítható hosszabb szálakat sima egyenletes szállá fonják, ezt Chappe selyemnek nevezzük. A chappe selyem feldolgozásánál keletkező selyemhulladékból egyenetlen csomós ún. Bourette selyem készül.

A tenyésztett selyemhernyón kívül, még sok vadon élő selyemhernyó létezik. Ilyen például a Tussah-hernyó.

A selyem kikészítése során különböző selyemanyag típusokat lehet megkülönböztetni: hámtalanított selyem, nehezített selyem, vadselyem (az utóbbi a vadon élő selyemhernyó gubóiból készült).

Jellegzetesselyemszövetek:

sifon, kreppdesin, kreppzsorszett, kreppszatén, damaszt, organza, szatén, taft, twill.

A selymet általában tisztán dolgozzák fel, de mindenféle szálas anyaggal keverhető. A selyem legfontosabb jellemzője a selymes fény, finomság és a kellemes tapintás. Rugalmassága kiváló, ezért nem nagyon gyűrődik. A dezodorok, a parfümök színváltozást idézhetnek elő. A selyem összenyomásakor olyan roppanást hallunk, mintha frissen hullott hóra lépnénk.

A selyemből készült ruhadarabokhoz finommosószert használjunk, lehetőleg hideg vízben öblítsünk. Ne fehérítsük a textíliákat! A színes selymet és a különösen érzékeny terméket vegyileg kell tisztítani. Szárítógépben szárítása nem ajánlatos.

Cellulóz alapú vegyiszálak

Ez az elnevezés olyan szálcsoport nevét jelenti, amelyben a kiindulás a cellulóz alapú vegyi szál. A "műselyem" története a múlt század közepére nyúlik vissza, amikor is Chardonet gróf szabadalmaztatta a műselyem előállítását, s a párizsi világkiállításon be is mutatta a szövetet. Az 1990-as évek elején a lágy, puha termékek új fehérnemű stílust alapoztak meg.

A cellulóz alapú vegyi szálakat az oldási eljárás alapján csoportosítjuk: viszkóz eljárással készült vegyi szálakra, réz-ammónia eljárással készült vegyi szálakra, acetát eljárással készült vegyi szálakra és oldószeres eljárással készült vegyi szálakra.